Várom a hívásokat..
Egész nap..
A kollégákét, a fönökökét, mindenkiét..
Hol az étel nem sikerül, hol a beosztás rossz, hol a főnök nem élégedett..
Kitől mennyi árú kell, a kolléga miért nem úgy főz ahogy én, mi hol van, mi hogy készül...
Ezek és egyéb cifraságok minden nap..
Napról napra..
Ha bent vagyok, akkor az hív aki nincs bent..
De most hogy itthon vagyok, így aztán mindenki..
Távirányítok mindenkit..
Ha kell, ha nem..
És az iskola??
Jönnek szép lassan a dolgozatok..
A pénteki osztályom már beadta/Bár nem mindenki...főleg a legrosszabb diák nem/
A másik osztályból már három email megérkezett a mai napon..
Anyagkalkuláció és elkészítési utasítás köretek témájában..
Kíváncsi vagyok, a holnap éjfélig tartó határidőig megérkezik-e a maradék 11 dolgozat??
Az a legjobb az egészben hogy személyesen NEKEM írják meg, Nekem aki a tanáruk vagyok, nekem, aki felelek értük, és ez jó..
Volt aki kézzel írt 6 oldalt, képeket rakott bele, és volt aki egy kitépett lapon adott be fél oldalt..
Mit lehet tenni??
Az egyik dolgozott vele, a másik nem...
Nem vagyok pedagógus.. és szerintem nem is leszek soha.. én csak egy jó szakember vagyok, akire felnéznek, akitől tanulnak, akinek beadják a dolgozatot.. vagy nem..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése