Petinek

Olivér

2010. június 1., kedd

Kicsikém...


Apával már nagyon vártunk..
Sok év telt el, és remények minden hónapban, de te nem jöttél.
És most, amikor már végképp keserves helyzetünkben ránk találtál, szólni sem tudtunk, úgy meglepődtünk..
Az életben nincsenek véletlenek, szoktam mondani, de ez most tényleg véletlen volt...
De már nem bánjuk, apával nagyon várunk..
Mindig kíváncsian megyek veled az ultrahangra, mit láthatok belőled??? Vajon jól vagy? Jó helyed van? mekkora vagy??
Sajnos apa nem lehet itt, de izgul értünk nagyon..
Mindig mondja vigyázzak rád! és én vigyázok!!!!

Jövő héten remélem már többet láthatok belőled, és elmondhatom apának: Vigyázok rád!!!!

1 megjegyzés:

sanvito írta...

dehogy is volt véletlen..... :):):)